Ismét egy jó kis modern krimin vagyok túl. Bár azt mondani egy több mint húszéves történetre, hogy modern, lehet, hogy egy kicsit eltúlzott. De a korral haladunk, hiszen az előző regényben még digitalizálták az eseményeket, itt már a mobil telefon is megjelenik. Kicsit nosztalgikus. Viszont a "hogyan álapítsuk meg a koponyából a technika segítségével, hogy hogyan nézhetett ki a áldozat" című dolog lélegzetelállító, főleg mert a történet idején, 1994-ben már létezett.
Ez a regény is hasonlóan lebilincselő, mint az előző, bár többször hullámzott a színvonal. Főleg, amikor a halott nő szintén halott gyermekeit folyamatosan kicsinyeinek írja a fordító, mintha egy állatról lenne szó. Hozzáteszem, nem ismerem az eredeti regényt, így lehet, hogy nem a fordító a ludas. Ezen kritika ellenére is azt mondhatom, hogy egy jó könyvvel volt dolgom. Többször is előfordult, hogy egy-két percre meg kellett állnom a történettel, mert egyszerűen meg kellett emésztenem az olvasottakat. A feszültséget a kellő helyeken oldotta egy-egy humorosban forduló hozzászólás vagy gondolat, de érződött azért, hogy az adott szereplő se jókedváből "mondja".
Mindenesetre két dologra rávilágított.
1. Szívesen elmennék Québec városába.
2. Még egy kötet van meg az írónőtől, amit már elő is szedtem a dobozból. A fizetés meg még messze van...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése