Amikor már azt hittem, elég régóta vagyok fent ahhoz a társkeresőn, hogy ne keressenek a khm... fura fazonok, akkor tévedtem. Tegnap megtalált egy újabb. A neve lehetne talán Mr. Ripacs is. Amit leszűrtem: mániája a Facebook. Levelezzünk ott! Mutass magadról képet! Kíváncsi vagyok, mennyire illünk össze! Mikor találkozunk? Hogyan ismerjük meg egymást, ha nem levelezünk facen? Miért utasítottál el? Szerintem facen egyszerűbb lenne beszélgetnünk.
Mi ezzel a bajom? Na sorolom.
1. Stílusa idegesítő.
2. Nem szeretem, ha egy vadidegen rám akarja erőltetni azt, amit én nem akarok
3. Tíz perc sem telt el, mégsem akarok vele találkozni... Ejj...
4. Facebook arra való, hogy az ismerőseit vegye fel rá az ember. Ha nem érti meg, hogy őt nem ismerem, akkor így járt.
5. Okkal vagy ok nélkül, de nem szeretem azokat a kérdéseket, amik a döntéseimet firtatják. Ha kilépek a társkereső csetjéből, az az én döntésem, és nem szorul magyarázatra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése