Tegnapi nappal megszűnt a szerződésem. Nagyon szép, színes, örömökben, meglepetésekben, idegességekben, de ezekkel együtt fejlődésben gazdag bő egy év áll mögöttem. Elsőre sikerült a lehető legjobbat kifognom. Megható búcsú lett a vége.
Ezzel kapcsolatban jutott eszembe, hogy az élet és annak bizonyos területei örök körforgásban mozognak. Elkezdünk valamit, benne vagyunk, aztán egy idő után el kell válnunk tőle. És újból elkezdünk valamit, benne leszünk, és egyszer annak is vége szakad. Közben mindig érdekes emberekkel, helyzetekkel ismerkedünk meg. Fejlesztjük önmagunkat és másokat is. Ehhez elég néhány szó, hosszú beszélgetések sora, vagy csak egy gesztus. Aztán tovább kell lépnünk. Vagy nekünk, vagy másoknak. Az örök körforgásban sosem lesz megnyugvás: a gyönyörű napsütést is előbb-utóbb szélcsend, majd vihar követi.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése