Adventi csillogás

Az elmúlt hétvégém gyorsan elrepült. Hamar is kezdődött, azt meg kell hagyni. A transzfer ugyanis az előre írt 3:20 helyett 2:50-re jelentkezett be, de majdnem az eredetileg kiírt időpontban sikerült elindulnunk. Elsőként értünk fel Pestre, a többi busz az ország más-más vidékeiről hozta az útitársakat, akikkel nagyon jól szórakoztunk az út során. Korszakok és korosztályok találkozója volt ez, rengeteg dugással, már ami a hatalmas télikabátok gyömöszölését illeti.
7 óra előtt már el is indult a nagy kaland: rövid tatabányai és hosszabb mosonmagyaróvári megálló után megérkeztünk Pozsonyba, ahol jó néhány királyunkat megkoronázták. A város pici, de annál szebb. Buszos és gyalogos városnézésünk során alaposan megcsodálhattuk. A nevezetességek (például: vár, Prímási palota, Mihály-kapu) és a karácsonyi vásár megtekintésével együtt is elég rá egy nap. Persze kellemesebb, ha esőmentes. Nekünk ez csak félig jutott, úgyhogy átfagyott és elgémberedett végtagjainkat a helyi ír kocsmában kellett megmelengetnünk. Igazsághoz hozzá tartozik, hogy kerestünk mi cukrászdát is, találtunk is, csak tele is volt dugig mind. Az éjszakát Mosonmagyaróváron töltöttük, ahol isteni háromfogásos vacsi várt minket. A szállás egész jó volt, tisztaság, kicsit kemény ágyak jellemezték. Illetve a második emeleti szobák mennyezetén és falain éktelenkedő aktuális beázás nyomai, és az egyes szobákban megülő dohos szag is. Utóbbiak ellenére azonban pihentető volt az éjszaka.
Vasárnap a svédasztalos reggeli után bepattantunk a buszba, és Bécs felé vettük az irányt. Hajj, az a város! Még mindig gyönyörű. Még mindig csábító. És még mindig azt mondom, hogy legalább 3-4 nap kellene arra, hogy minden csodáját megismerjük... Először busszal tettünk másfél kört a Ringen, majd Schönbrunnba vezetett utunk. A kertben igencsak csúszós úton jutottunk el a felső építményhez, ahonnan egész Bécs látható. A kastélyban egy 26 szobás látogatáson vettünk részt. De úgy érzem, ez kevés ehhez a helyhez. Magára Schönbrunnra, az állatkertre és a kert minden útvonalának bejárására egy egész nap kell. Reggeltől estig. És nem csak a 26 termes séta, hanem az összes látogatható terem megtekintése az, amire szükségem van. Na jó, ha lehetőség lenne rá, elsők között ugranék a nem látogatható termek megtekintésének lehetőségére... A kastély és az előtte elterülő vásár után mindössze pár perc buszocskázás, majd hosszú séta következett. Burg, Parlament, Régi városháza, Stephans dóm... Majd a legnagyobb vásárban kötöttünk ki, amit csak a város kínálhat, miközben szépen lassan besötétedett, s fel-felgyulladtak az ünnep közeledtét jelző fények. Sötétedés után nem sokkal, rengeteg élménnyel, narancspunccsal és fájó szívvel, de ott kellett hagynunk azt a gyönyörű várost.
Éjfél előtt nem sokkal már itthon voltam. Álmaiban azonban...