J.R.R. Tolkien: A gyűrűk ura

Már egynéhány napja letettem a harmadik kötetet is. Befejeztem, elolvastam a legelső betűtől a legutolsóig, a függelékkel együtt. Miközben benne éltem a történetben, melyhez a film segítséget, sémát adott a szereplők elképzeléséhez, ezer és egy dolgot tudtam volna írni. Az eltérésekről, a megjelenő érzésekről, a félelmekről, vágyakozásokról, mindenről. Arról, hogy mik a kedvenc részeim, és kik azok a szereplők, akik a filmhez képest közelebb vagy távolabb kerültek tőlem. Eközben folyamatosan nőtt a könyvespolcomon Tolkien könyveinek száma. És nőni is fog. Egy olyan csodát teremtett meg az általa létrehozott világgal, ami elvarázsol, lenyűgöz, és hajt afelé, hogy minél jobban elmélyedjek munkásságában. És talán igaza volt a családi jó barátnak: "Amíg nem olvasod A gyűrűk urát, addig nem olvastál igazán jó könyvet."