Ipolytarnóc

Reggel korán kellett kelnem, hiszen ma volt a tantestületi kirándulás. Mi csak nyolcan voltunk, de megtelt a busz, mivel Hernádnémeti tantestületével közösen keltünk útra, vagyis sokan keltek, a miskolciak meg csatlakoztak hozzájuk a Metróval szemközti Agip kútnál. Odafelé közel 3 órás út vezetett azoknak, akik később csatlakoztak a menethez, a többiek ekkpr már 4 órája ültek buszon. A programban sok minden szerepelt, összesen kb. 4,5-5 km-t gyalogoltam.
Elsőként a tanösvényhez sétáltunk el, ami a parkolótól 700 m-re volt. Majd következett az ipolytarnóci megkövesedett ősfák, lábnyomok, cápafogak és egy 3D-s mozi megtekintése (1,5 km). Utána a vállalkozóbb szellemű kollégákkal végigszáguldottunk a szuszogós biológiai tanösvényen (kb. 2 km, aminek nagyjából a fele felfelé ment, meg rajta mi is). Fincsi ebéd következett: husi mustáros öntettel, krumplipürével, kovászos uborkával. Desszertnek 2 gombóc fagyit kaptunk, amikor nem sokkal voltak nagyobbak a fürj tojásánál. Még jó, hogy Sanyától kaptunk Balaton szeletet. Az egyiket még ott megettem, a másik már a fiókomban lapul, várja a sorsát. Ebéd után kicsi beszélgetés és pihenés után 4D-s (!) moziba ültünk be. Ez abban különbözik a 3D-től, hogy nemcsak a látvánnyal érzékeltet, hanem a szék is mozog alattad. Zseniális!!! :)
Az időspirál, az ajándékbolt, a bükkábrányi ősfák és az őslények figuráinak megtekintése után nagy kaland következett: a függőhíd! Igen, én felmentem és végigmentem a biztonsági köteles, karabineres, keskeny, védőhálós, 150 m hosszú pályán. S bár addig álmos voltam, ha kellett volna, a kaland után rohantam volna addig, amíg vigyorogva össze nem esek. Legalább egy órának el kellett telnie, míg nem vigyorogtam (annyira). Sokat mondok azoknak, akik emlékeznek a kalandra (és utána a visszavágyódásra, győzködésre és nyafogásra): kb. olyan euforikus érzés volt, mint a bányajárás Selmecen.
Nem sokkal később már indultunk hazafelé, a határt átlépve, és az odaútnál gyorsabban távolodtunk Ipolytarnóctól. .Képekkel, emlékekkel. Büszkeség érzéssel, hogy megcsináltam, végig mentem a függőhídon. És hálával, hogy ott lehettem.