Portugál

Múlt héten (ez a két szó is mutatja, hogy lenne miről írnom, csak az időhiány üldöz...) színházban voltam Edittel és Rékával. Hosszú idő után sikerült jegyet vennünk a Portugálra. Jó kis darab! És már azt is tudom, hogy az iskolások miért szeretik annyira. :) A történet fantasztikus. Kis hazánk számos eldugott, vagy kevésbé eldugott településein zajlik minden nap szinte ugyanúgy. Változatlanul. Eseménytelenül. De az élmények mellett tanulságot is hordoz magában. Csak egy váratlan fordulat kell, és az elborult elméjű, értelmi fogyatékosnak tűnő Sátán teljesen normálissá válik. Az életvidám, cserfes Masninak pedig elég egy hatalmas csalódás, hogy befelé forduljon, s feltegye azt a bizonyos sisakot. A mindennapi életben is találkozhatunk a szereplők élő megtestesítőivel...