Az első öröm

Nyugis, viszonylag csendes szilveszteren vagyok túl. Három év után itthon töltve, nézve a tévét, vagy inkább csak ki a fejemből. Este még hallottam, hogy 11-et csipog az óra, aztán a tűzijátékot, rikoltozásokat kintről, de az egész nem tartott túl sokáig, így hamar visszaaludtam. Délelőtt pedig indult a nagy kaland: lementünk öcsivel sétálni, közben pedig árgus szemekkel kerestük a tűzijátékok maradványait. Öt darabot sikerült is meglelnünk, egész jó állapotban. A földbe szúrósnak ugyanis a fa része kisebb takarítást követően kitűnő karó a virágaimhoz.