"Karácsony"

A szeretet ünnepe. Amin ha vannak is összezörrenések, igyekszünk kedvesek lenni, a máz hibáit elfedni, betömni, kijavítani. Itthon már megvolt az ajándékozás. Örülök azoknak, amiket kaptam. De ünnepi hangulatom egyáltalán nincs. Az idén az előző évekhez képest sokkal több a feszültség. Mindenki végezné a maga dolgát, de valakinek mindig Öcsi mellett kell lennie, vagyis nem tud haladni. És ebből jön a bonyodalom. Részben. És ha még ez nem lenne elég, nagyszülői részről is csak hallgathatunk. Az egyik oldalról azt, hogy hát ők azt hitték, hogy ma elmegyünk. Valahogy nem veszik figyelembe, hogy apa még tegnap is dolgozott, örülünk (örültünk volna), ha ma akad egy kis nyugalom. A másik ágon a folyamatos 'egymás mellett nem tudunk meglenni' című sorozat következő része hallható. Mindeközben Öcsi bömböl. Mert nem engedjük meg neki, hogy egye a csomagolópapírt, mert feljajdulunk, ha harap, mert lepottyan a kismotorról, mert szomjas, mert álmos, és még ki tudja, miért. Mindeközben én csak nyelem a könnyeimet és próbálom visszatartani a vágyat, hogy elhúzzak innen valahová jó messzire, és csak sokára jöjjek vissza. Ilyen elcseszett "ünnepünk" még nem nagyon volt...