2011. december 27., kedd

Egri csillagok

Ha nem csalnak emlékeim, negyedszer jutottam a teljes regény végére. Az biztos, hogy többször kezdtem bele, mivel találtam egy könyvjelzőt a negyedik fejezet előtt. De nem is ez a lényeg. Hanem az érzések. Az első elolvasáskor már elvarázsolt a történet. Minden névnél visszalapoztam a végére, s kerestem a várvédők névsorában az adott nevet, és hogy mi is történt vele. Azonban csak most éreztem át igazán a leírtak minden betűjét, szavát, mondatát. Sokkal mélyebb volt minden. Szeretem ezt a regényt. Értéket ad. Bátorságról, leleményességről és hazaszeretetről tanít. Arról, hogy ha bajban is vagy, maradj higgadt, és próbáld inkább ésszel kivágni magad a helyzetből, mint erővel. Alig várom, hogy pár év múlva, jegyzetelés nélkül olvashassam el ismét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése