Gyűrűavató

Hát ez a nap is eljött, s már el is múlt: felavattuk a gyűrűket. A szakest, úgy ahogy volt, kerek lett. Nem kellett és nem hiányzott hozzá se több, se kevesebb. Meghatódás, halvány tudatosulás, érzelmek, emlékek, minden ilyesmi megjelent. Aminek pedig nagyon örülök: 5. év végére a szüleim megértettek valamit. Hogy miért szeretek szakestekre járni, miért szeretem Selmecbányát, és hogy miért ragaszkodom a hagyományokhoz. Azt hiszem, ez nem nagy előrelépés. Inkább egy hatalmas ugrás.