Ma ügyelni mentem, ám szokás szerint késésben voltam. Így hát nem volt mit tenni, Fruzsival vágtam neki az útnak, és kísérő nélkül, ugyanis anya a konyhában dolgozott, apa meg aludt. Odafelé a szűk úton szembe jött egy kukás autó, na mondom csak férjünk el valahogy. Szerencsére ettől nagyobb probléma nem volt, és így mindenféle új karcolástól és horpadástól mentesen értem el az Uni-Hotel mögötti parkolóba, ahol szépen le is parkoltam kicsikocsimat. Mikor végeztem az ügyelettel, már várt rám apa, így hazafelé már volt társaságom.
Büszke vagyok magamra! :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Jajj Dia! Ezt élőben kellett volna elmesélned, mert sokkal érdekesebb, ha a beszámolód közben Csabi arcát nézem!!! :)
VálaszTörlésGondolhatod reggel 3negyed 8-kor milyen fejet vágtam erre a posztra... :))))))))))
VálaszTörlésCs.
Diám, egy nagy kérdés: mit takar az "új karcolástól és horpadástól"?
VálaszTörlés:)
Csak annyit, hogy (mint ahogy a vásárlás óta sem) nem keletkezett semmi ilyesmi rajta. (Eleve volt már a motorháztetőn egy pici horpadás, mert nem szakszerűen zárta le az előző tulaj, vagy a benzinkutas... Meg néhány apró karc is volt már akkor is.)
VálaszTörlés