Apám, a vetélytárs

Apám a vetélytársam lett. Nem elég, hogy az elmúlt időben magához ragadta ismét az ibolyáim locsolását. Most eljutott oda, hogy kérés nélkül lemegy,és lesöpri a havat Fruzsiról. Ha kell, kétszer is egy nap. Megáll az eszem, hogy mennyire ragaszkodik a növényeimhez és a kocsimhoz. De a vég akkor fog bekövetkezni, ha a keresztszemeseimet is elkezdi öltögetni...