Panelban lakva hiába vannak a falak, az embernek akarva akaratlanul alkalmazkodnia kell környezetéhez, azaz a lakosokhoz és egyéb állatfajtákhoz. Sajnos túl sok a marha, alacsony a kerítés, és ráadásul a természetes szelekció sem működik már, a barmokat kilőni pedig nem lehet...
Ugyebár az természetes, hogy mindenki szeretné otthonát a számára legkedvezőbbre, legkényelmesebbre kialakítani. Mindent meg is tesz ezért.
DE!! Az, hogy legalább hetente 2-3 alkalommal fúr olyan fúróval, ami nyüszít folyamatosan, vagy kalapál állandó jelleggel, nos ez abszolút nem nevezhető normálisnak. Nem fiktív történet, a felettünk lakó család egyik tagjáról van szó. És azt hiszem, nem véletlen, hogy a családjuk itthoni megnevezése "köcsögék". Ugyanis egyetlen kivétellel az egész család hülye. A kivétel az idősebb lányuk, aki volt annyira intelligens, hogy elköltözött otthonról.
Szóval mi is a gondunk velük?! köcsög egyfolytában fúr vagy kalapál. Mintha egyedül akarná a lambériát felrakni, és minden nap csak 2-3 darabot, azokat viszont kb. centinként rögzítve vagy 3 szöggel. Emellett sajnálja kiadni a pénzt egy megfelelő fúróra, amivel haladhatna is, és nem is nyüszög. Jelenleg a felettem lévő szobában kalapál, néha a felhangosított (ordító) zene ritmusára!!...
köcsögné, avagy a feleség. Házisárkány, festett vörös hajjal. Folyamatosan ordít, leggyakrabban késő este/éjjel, amikor a normálisabbja már csendesen van, alszik, vagyis próbálna aludni, ha hagynák.
idióta, vagyis a kisebb lány. Ránézel, és rögtön lejön, hogy ő ilyen kis kivagyok-mivagyok cafka, aki az úton köszönni sem tud normálisan. Gyakran az éjszaka közepén (éjfél körül) hallani vinnyogó hangját, miközben ordít az anyjával, vagy visítja, hogy "nagyszínpad, nagyszínpad". Viszont azt is tudom már, hogy a hamis hangja miatt nem bagzanak már a macskák az ablakom alatt... Ráadásul a szobájából, ami sajna felettem van, szinte minden este/éjjel hallani egy hangot: mintha üveggolyót ejtettek volna el, vagy a súlyzót ledobnák, csak még pattan kettőt. Kellemes félálomból erre riadni.
De már alakul a megoldás: egy jó kis vonalzó, amit ha kell, ripityára török a radiátoron... Hehe... A mostani módszer pedig: régi Nickelback számok (Never Again, Too Bad, Flat On the Floor és egyéb régi finomságok) felcsavart hangerőn történő hallgatása. És ennek köszönhetően: már a konyhában kalapál.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az egyetem alatt volt lehetőségem megtapasztalni a panelben való életet, de nem voltak gázosak a szomszédok. Ettől függetlenül nem nekem való a panel. Igénylem a ház körül a kertet.
VálaszTörlés